A sportolók sokszor alkalmanként kevés fájdalmat és fájdalmat tapasztalnak, de néhány kisebb kellemetlenség ténylegesen komolyabb sérülést okozhat. Valójában számos sportolási sérülés van, amelyek gyakran hiányoznak, figyelmen kívül maradnak vagy rosszul diagnosztizáltak.
Olyan sportági sérülések, amelyek gyakran hibásan diagnosztizáltak
1. Agyrázkódás
A fejre ható súlyos ütközés vagy csapás az agy jarringjához vezethet, amely rövid és hosszú távú következményekkel jár.
Ha nem kezelik, az agyrázkódás lassú agyvérzéshez vezethet. Ismétlődő agyrázkódások nagy károkat okozhatnak, és hosszú távú problémákhoz vezethetnek a memóriával vagy más agyműködéssel. A fejsérülést mindig orvosnak kell kivizsgálnia.
2. Achilles Tendon Rupture
Az Achilles-ín egy nagy és sebezhetően elhelyezett ín. A két borjú izma (gastrocnemius és soleus) a sarokcsonthoz (calcaneus) csatlakozik. A szakadás akkor következik be, amikor az ín részben vagy teljesen elválik. Mivel a részleges szakadás nagyon kevés fájdalmat okozhat, gyakran rossz diagnózisú, mint egy borjú törzs vagy nyálkahártya. A klasszikus jel az Achilles ín szakadás egy "popping" hang és éles fájdalom az alsó lábát. Mivel ez a sérülés önmagában nem gyógyul, fontos, hogy orvoshoz forduljon a diagnózis megerősítése.
3. Anterior Cruciate Ligament (ACL) térdérülések
ACL károsodás jellemzően akkor fordul elő, amikor a szalag feszül a határon és könnyeken.
Gyakran tévesen diagnosztizált, mint egy fojtás vagy egy biztosítékkötésű térd törzs, ez a sérülés gyakori olyan sportokban, amelyek hirtelen megállást és fordulatot igényelnek, például futball, labdarúgás és kosárlabda. Az ACL szakadás leggyakrabban sebészeti javítást és kiterjedt rehabilitációt igényel, így az orvoshoz való látogatás kritikus.
4. A Csukló Scaphoid törései
Ez a csuklós sérülés gyakran előforduló kanyarodáskor következik be.
A scaphoid (csikós) egy csont csontja, amely az egyik 8 karpantikus csont. Ez a csont a hüvelyk alatt helyezkedik el, és egyedülálló vérellátása van, amelyet könnyen megzavarhat egy törés. Mivel a scaphoid törés tünetei hasonlítanak a ránduláshoz , gyakran figyelmen kívül hagyják őket, és hibásan diagnosztizálhatók. A megfelelő diagnózis és a kezelés alapvető fontosságú a gyógyuláshoz.
5. Stressz törések
A stressz töréseket néha nehéz diagnosztizálni a sérüléssel járó bizonytalan diszkomfort és általános csonttömeg miatt (általában az alsó láb és a láb) miatt. Lassan jönnek az idő múlásával, és gyakran az izmok és csontok kumulatív sérülései okozzák. Ezek a túlzott vagy gyakoribb sérülések gyakori típusa. Stressz törések akkor fordulnak elő, amikor az izmok fáradt vagy túlterheltek, és már nem képesek elnyelni a stresszt vagy a sokkot és az ismételt hatást. A fáradt izmok átadják a stresszt a közeli csontnak, és az eredmény egy kis repedés (törés) a csontban. Ezek gyakoriak a futók, akik a közelmúltban növelte az időt vagy intenzitását a gyakorlat. Gyakran diagnosztizálják kezdetben sípcsontok , vagy izomtörzsek vagy tendinitis. Ez a sérülés csak a pihenés által gyógyítható. Ha nem kezelik, krónikus problémák léphetnek fel.
Az orvoshoz való utazás elengedhetetlen a sérülés diagnosztizálásához.
6. Talus törések
A talus a bokaízület egyik legfontosabb csontja, mivel lehetővé teszi a calcaneus (csípő) és az alsó lábcsontok (a tibia és a fibula) számára, hogy egymással simuljanak. Kezdetben számos talustörés téved a bokasodásokra és a törzsekre, mivel a tünetek közé tartozik a fájdalom, duzzanat, zúzódás és a súly nem képesek viselni. A talus törések gyakori okai a magasságból esnek, lábakra süllyednek, autó- és motorkerékpár balesetek, lovaglás balesetek és más traumatikus hatások az alsó láb és a láb.
Fontos, hogy orvosi ellátást és megfelelő képalkotást végezzen el, hogy kizárja a csonttörést.
Forrás: Az Egyesült Államok elsődleges gyógyászati és sportkémiai termékekről szóló jelentése, 2004. március 1